Lelki egészség és diabétesz – hogyan hatnak egymásra?

Manapság alig akad olyan ember, akinek ne lenne cukorbeteg hozzátartozója vagy ismerőse: emberek milliói élnek a diabétesz valamelyik formájával. A betegség fizikai hatásairól gyakran esik szó, sokat foglalkozunk azzal, mi történik a testünkben, az érzelmi és mentális következmények azonban sokszor háttérbe szorulnak. Ebben a rövid cikkben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a cukorbetegséggel való megküzdés egy átfogó megértést igényel, amelynek legalább olyan fontos része a mentális egészségre gyakorolt hatások felismerése, mint a testi tünetek kezelése. Mindezt alátámasztják az elmúlt évek kutatási eredményei is: a cukorbetegséggel élők között magasabb arányban fordulnak elő mentális, érzelmi problémákkal küzdő személyek, mint az átlag populációban. A test és a lélek közti kapcsolat szinte már klisé szintű gondolat, mégis fontos: a diabétesz mint krónikus betegség hatni fog a vele élő érzelmi és lelki életére, de ugyanígy igaz ez a hatás visszafelé is: a mentális állapot hatással van a testünk működésére. 

A diagnózis, és az erre adott érzelmi válasz
Már a diagnózis is gyakran érzelmileg megterhelő. A félelem és a bizonytalanság érzése hirtelen és váratlanul törhet rá az emberre, ami gyakran tagadással vagy hárítással folytatódik. A diagnózis kimond valami olyasmit, amit lehet, hogy az egyén előtte már sejtett, de csak ekkor tudatosodik: a „most”-tól számítva az élet hátralevő éveiben folyamatos figyelmet kell fordítani az étkezésre, a testmozgásra és az életmódra, ami hatalmas terhet ró az egyénre és a családjára is. A diagnózis utáni életmódváltás különösen az elején stresszt és szorongást okozhat, gyakran akadályozva a gyógyuláshoz szükséges lépések megtételét. A diagnózissal „ránk zúduló” jó tanácsok, teendők, megváltoztatandó rutinok akkora feladathalmaznak tűnnek, amit a folyamat elején elképzelhetetlennek látunk megugrani. Sokan a gyászhoz hasonló érzelmi folyamaton mennek keresztül, mivel régi szokásaikat kénytelenek elhagyni. Még akkor is nehéz ez, ha a beteg tisztában van vele, hogy az új életmód javulást hoz. Ebben az időszakban rendkívül fontos a támogatás keresése, valamint a türelem és elfogadás saját magunkkal szemben.

A mindennapi stressz
A cukorbetegség sok esetben jól kezelhető, ha az egyén szigorúan betartja az előírásokat, de az ezekre fordított állandó figyelem és energia érzelmileg kimerítő lehet. Ez a folyamatos stressz gyakran a cukorbetegség okozta korlátok és felelősségérzet miatt alakul ki. Ha az érintett nem kap megfelelő mentális támogatást, ez az állandó készültség „diabétesz-burnouthoz” vezethet: ilyenkor a beteg belefárad a szigorú szabályok betartásába, és egy ponton akár el is hanyagolja azokat. Ez egy negatív spirált indíthat el, amelyből egyre nehezebb kijutni: a szabályok megszegése újabb rossz érzéseket eredményez, a fizikai állapot romlik, ami tovább súlyosbítja a lelkiállapotot. Éppen ezért kulcsfontosságú a mentális támogatás, amely segít megérteni és kezelni ezt az életmódváltással kapcsolatos nyomást. Ez a támogatás jöhet szakembertől, családtól, vagy olyan csoportokban való részvételből, ahol már van közös tapasztalat arról, hogyan lehet a nehézségen felülemelkedni.

Cukorbetegség és érzelmi zavarok
Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a depresszió előfordulási aránya magasabb a cukorbetegek körében. Számos tanulmány rávilágított arra, hogy a diabétesz és a depresszió között szoros, kétirányú kapcsolat létezik. De mit is jelent ez? Röviden, hogy mindkét betegség hatással van egymásra, és bármelyik kialakulása növelheti a másik betegség kockázatát. A depresszió például nehezítheti a cukorbetegség kezelését, mivel a betegek esetenként kevésbé követik az előírt terápiákat és életmódbeli változásokat, ami a cukorbetegség rosszabbodásához vezethet. Ugyanakkor a cukorbetegség diagnózisa, a kezeléssel járó nehézségek és a szövődmények fokozhatják a depresszió kialakulásának valószínűségét is, például a betegek életminőségének romlásán keresztül. 
Ennek hátterében több ok húzódhat meg: a diagnózist követően az egyén veszteségélményt élhet át, az életvitel pedig gyakran nagyon szabályozottá válik. A vércukorszint folyamatos ingadozása és az ebből fakadó fizikai nehézségek, rosszullétek szintén hangulati mélypontokat okozhatnak. Ez egy ördögi kört hozhat létre: a depressziós hangulat megnehezíti a cukorbetegség kezelését, miközben a rosszul kezelt diabétesz tovább növeli a depresszív tüneteket. Ennek a körnek a megtörése elengedhetetlen, hiszen a depresszió elhanyagolt életmódhoz vezet, ami növeli a szövődmények kialakulásának kockázatát. Az időben történő felismerés, kezelés és támogatás növeli a javulás lehetőségét mindkét betegség kapcsán.

Szorongás
A cukorbetegséggel élők folyamatosan figyelik magukat és gyakran aggódnak testi állapotuk, illetve annak stabilitása miatt. A vércukorszint ingadozása, különösen annak hirtelen csökkenése, ijesztő testi tüneteket okozhat, amelyek gyakori előfordulása szorongást válthat ki. Ez a félelem hatással lehet a mindennapi döntésekre, például bizonyos tevékenységekről lemond az érintett, amiket egyébként szeretett. Szintén előfordulhat, hogy az étkezés körül megjelenik egy állandó aggodalom, fókusz, ami minden evés körüli helyzetre ráteszi a bélyegét. Fontos, hogy ezekkel a félelmekkel foglalkozzunk, mert ha átveszik az irányítást az egyén élete felett, az megnehezíti a mindennapi működést.

Gondolkodás
A nem megfelelően kezelt cukorbetegség nemcsak az érzelmi, hanem a kognitív funkciókat is befolyásolja. Sok beteg beszámol arról, hogy nehezebben koncentrál, gyakran elfelejt dolgokat, vagy úgynevezett „agyködöt” tapasztal. Ez gyakran a vércukorszint ingadozásával függ össze és csak ideiglenes tünet, de akár hosszabb távon is jelentkezhet. Ezek a kognitív nehézségek önértékelési problémákat és szégyenérzetet okozhatnak, ami tovább rontja az érintett lelkiállapotát.

Összegzés
A fent említett érzelmi és mentális kihívások csak bepillantást nyújtanak a cukorbetegséggel járó komplex érzelmi világba. Amikor valaki olyan komoly felelősséggel és terhekkel szembesül, mint a cukorbetegség diagnózisa, fontos, hogy megfelelő támogatást és információkat kapjon. A halogatás vagy a káros megküzdési stratégiák, mint például a dohányzás, csak elodázzák a problémákat, hosszú távon pedig károsak. Ezért kiemelten fontos, hogy ne csak a testünket, hanem a lelkünket is ápoljuk, és éljünk minden lehetőséggel, ami támogatást nyújthat. A társas támogatás, a közösségi csoportokban való részvétel, a terápiás folyamatok, valamint a folyamatos tanulásra és fejlődésre való nyitottság ugyanolyan fontos lehet az egészséges életvezetésben, mint a megfelelő diéta és a testmozgás.

Irodalom:
Hargittay Cs., Márkus B., Vörös K., Tabák Gy. Á. (n.d.) A diabetes és a depresszió együttes előfordulása. Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest.
Hargittay Cs., Gonda X., Márkus B., Sipkovits Zs., Vörös K., Kalabay L., Rihmer Z., Torzsa P. (n.d.) A szorongás és a diabetes kapcsolata. Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest.
International Diabetes Federation. (2024) IDF Diabetes Atlas. Available at: https://diabetesatlas.org/
CDC. (n.d.) Diabetes and Mental Health. Available at: https://www.cdc.gov/diabetes/living-with/mental-health.html
Akhaury K, Chaware S. Relation Between Diabetes and Psychiatric Disorders. Cureus. 2022 Oct 26;14(10):e30733. doi: 10.7759/cureus.30733. PMID: 36447711; PMCID: PMC9699801.
Kontoangelos K, Raptis A, Lambadiari V, Economou M, Tsiori S, Katsi V, Papageorgiou C, Martinaki S, Dimitriadis G, Papageorgiou C. Burnout Related to Diabetes Mellitus: A Critical Analysis. Clin Pract Epidemiol Ment Health. 2022 Oct
21;18:e174501792209010. doi: 10.2174/17450179-v18-e2209010. PMID: 37274843; PMCID:PMC10156041.
Garrett C, Doherty A. Diabetes and mental health. Clin Med (Lond). 2014 Dec;14(6):669-72. doi: 10.7861/clinmedicine.14-6-669. PMID: 25468856; PMCID: PMC4954143.
Abdoli, S., Hessler, D., Doosti-Irani, M. et al. The Value of Measuring Diabetes Burnout. Curr Diab Rep 21, 25 (2021). https://doi.org/10.1007/s11892-021-01392-6

Szerző: Rozsos Réka